A település jelenlegi lakosság száma: 360 fő, belterület: 37 ha, külterület: 3887 ha.

A község a déli határ közelében, Bácsalmástól 8 km távolságra fekszik. Talaja egyrészt homokos, szőlőművelésre alkalmas, másrészt fekete földekből áll, melyen mezőgazdasági művelést folytat néhány nagyobb vállalkozó. A település külterületének szépségét a nagy kiterjedésű erdőségek adják, melyek vadászatra, vadgazdálkodásra is alkalmasak.

Bácsszőlőst 1952-ben szervezték önálló tanyás községgé a bácsalmási szőlők Dobokanagyjárás, Kunbajapuszta, Ószőlők és Telekiszőlők - határrészeiből. A határrész a XIX. század végétől vált lakottá, amikor a felparcellázott homokos területeken meghonosították az alföldi szőlőfajtákat és állandó lakhelyű tanyákat építettek. A területen áthaladt az 1885-ben épült Baja-Szabadkai vasútvonal és a Bácsalmást Szabadkával összekötő makadámút. A borkereskedelem kialakulását és fejlődését a szállítási lehetőségek tették lehetővé.

A második világháború és a német lakosság kitelepítése jóvátehetetlen pusztulást okozott, ugyanis a tanyás szőlőskertek, ültetvények nagy része a németek helyére érkezett, hozzá nem értő telepesekhez került.

Az állami gazdaság 1949-ben 228 hektár, a Törekvés szakcsoport 75 hektár elhanyagolt területen alakult meg. 1952-ben, a község megszerveződése idején a népesség száma meghaladta a háromezret. A faluközpontot a templom és a Szent István-iskola környékén alakították ki. Először bekötőutat, 1958-ban tanácsházát és postahivatalt építettek, villamosították a belterületet. A Bácsalmás és Vidékei ÁFÉSZ új boltot és vendéglőt nyitott, mely jelenleg már magánkézben működik.

1959-ben adták át a kultúrházat, az orvosi rendelőt és 2 tanteremmel bővítették az iskolát.

A szőlő- és gyümölcstermelés országos hosszú távú fejlesztési terve alapján 1958-tól az 1970-es évekig a térségben 1800 hektár területen gépi művelésre alkalmas szőlőt telepítettek, szőlőfeldolgozó és palackozó üzemet építettek. Az alföldi bortermelés fellegváraként tartott Kunbaja-Bácsszőlősi Állami Gazdaságban dolgozott a falu aktív korú lakosságának mintegy 60%-a. A másik mezőgazdasági munkáltató, a termelőszövetkezet, a mélykúti Alkotmány Tsz-szel egyesült. A hátrányos helyzetű település erőfeszítései ellenére az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a lakosság száma.

A gazdaság 1991-es teljes körű vagyonértékesítése után az aktív korú lakosság nagy része elvesztette állandó munkahelyét.  Az utóbbi öt évben ezáltal tovább nőtt az elhagyott tanyák száma és csökkent a lélekszám.

1999-ben a rendkívül lecsökkent gyermeklétszám miatt az általános iskola végleg bezárta kapuit, a település gyermekei a közeli Csikéria és Bácsalmás általános iskoláiban tanulnak.

.A község napjainkban napközi otthonos óvodát, mozgókönyvtárat és - alkalomszerű nyitva tartással – közösségi színteret működtet.  Mivel a lakosság fele még mindig a külterületen él, segítésükre falugondnoki szolgálatot működtet.

A község hivatala előbb a Csikéria és Bácsszőlős községi Önkormányzatok Körjegyzőséghez tartozott, majd 2013. március 1-től a Bácsalmási Közös Önkormányzati Hivatalhoz. A településen Kirendeltség működik, 1 fő köztisztviselő állandó jelenlétével. A hét minden napján helyettesítő háziorvos rendel a településen, a védőnői szolgálat heti 1 napon áll a település lakosságának rendelkezésére.